BÍRÓ LAJOS
SÁRGA LILIOM
Ködben égő bánat három zenés részben
Bíró Lajos színművét átdolgozta: Mohácsi István és Mohácsi János
Bemutató:
Nemzeti Színház - Nagyszínpad
2004. szeptember 17.
Nagyherceg |
|
Hevér Gábor |
Thurzó Sándor főhadnagy |
|
Kaszás Attila |
Primadonna |
|
Schell Judit |
Hessen Frigyes báró, hadnagy |
|
Kocsis Pál m.v. |
Illésházy István góf, főhadnagy |
|
Mertz Tibor |
Basarczy András hadnagy |
|
Stohl András |
Koblinger Lajos hadnagy |
|
Schmied Zoltán |
Pap |
|
Bajomi Nagy György |
Dr. Peredy Jenő |
|
Gazsó György |
Dr. Asztalos Kálmán, ügyvéd |
|
Kulka János |
Judit |
|
Bognár Anna |
Zsivkovics János |
|
Blaskó Péter |
Zechmeister Mátyás |
|
Papp Zoltán |
Bokor |
|
Hollósi Frigyes |
Csihás Péter |
|
Felhofi Kiss László |
Rudas Béla |
|
Róbert Gábor |
Berta |
|
Szalay Marianna |
Rád János |
|
Sinkó László |
Főispán |
|
Csankó Zoltán |
Polgármester |
|
Varsa Mátyás |
Katolnay ezredes |
|
Trokán Péter |
Rád Mari |
|
Söptei Andrea |
Gut Richárd |
|
Marton Róbert |
Karcsi |
|
Némedi Árpád m.v. |
Kovács néni |
|
Lázár Kati m.v. |
Sziszi |
|
Andai Kati |
Ferenc |
|
Koleszár Bazil Péter |
József |
|
Ficzere Béla |
Dr. Gergely |
|
Horváth Ákos |
Ildikó főnővér |
|
Várkonyi Eszter |
|
|
|
Továbbá: Bródy Norbert, Gila Zoltán, Jóna Szabolcs, Józsa Gábor, Kassai László, Keskeny Anita, Lovass Ágnes, Pécz Ottó, Dvorzsák László, valamint a Nemzeti Színház Tánckara
Zenekar: Bárány Tamás/Götz József, Bodor „Teskó” Tibor, Csíkvár Gábor, Kovács Márton, Némedi Árpád, Rozs Tamás, Zságer-Varga Ákos |
Dramaturg: Eörsi István
Zene: Kovács Márton
Koreográfus: Tóth Richárd
Világítás: Bányai Tamás
Díszlet: Khell Zsolt
Pirotechnika: Steiner Iván
Jelmez: Remete Kriszta
Rendező: MOHÁCSI JÁNOS |
|
A Sárga liliomot Bíró Lajos 1910-ben írta, abban a szellemben, amelyet a század elején, ifjúkorában Nagyváradon Ady Endrével szívott magába. Rossz kompromisszumokra éhes polgárság, gőgös nemesség, rangkórság, szolgalelkűség. Ebbe a világba tör be egy szerelem, mely megváltoztatja egy romlott, elkényeztetett nagyherceg és egy zárdából éppen kiszabadult polgárlány életét.
Ezt az irodalmi és drámai anyagot kilencvennégy évvel később Mohácsi János író-rendező és Mohácsi István író átszűrte saját, egyéni szemléletmódján. Nagyobb távlatból látunk egy letűnt Magyarországot, egy korrupt, korszerűtlen, keleties élet- és gondolkodásmódot, amely sajnos mai tapasztalatainktól sem idegen.
[ ... vissza ... ]
|